Mindannyian találkoztunk már a termékek csomagolásán elhelyezett címkékkel, ha azonban őszinték vagyunk magunkhoz, ezek tartalmát meglehetősen ritkán olvassuk el. Ezek a szövegek azonban igen fontos szerepet töltenek be a vásárlók tájékoztatásában, nem véletlen, hogy fogyasztóvédelmi jogszabályok írják elő azok kötelező tartalmi elemeit. Ismerjük meg, mik ezek az elemek!
A termékcímke szerepe
A megjelölés alatt azokat a termékekhez tartozó, jellemzően rájuk ragasztott vagy nyomtatott jelöléseket értjük, melyek olyan, kulcsfontosságú információkat tartalmaznak szabványosított módon, amiket a fogyasztóknak mindenképpen ismerniük kell.
Az a tény, hogy a legtöbb terméken hasonló tartalommal és kinézettel találunk címkéket, nem véletlen: ezt mind nemzeti, mind uniós jogszabályok, ajánlások szabályozzák – még a karakterek méretét, sőt gyakran az adatok elhelyezésének módját is meghatározzák.
A termékcímke elhelyezése a gyártó, illetve a forgalmazó feladata, hiszen ők felelősek azért, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesüljenek az adott termék szerepéről, rendeltetéséről, minőségéről és a leglényegesebb tulajdonságairól, egyebek mellett a nettó súlyáról, méretéről, műszaki jellemzőiről.
A termékcímke jellemzői
Nem csupán a címke tartalma, hanem annak kialakítása is szigorú szabályozás esik, melyek közül a legfontosabb – egyáltalán nem meglepő módon – az, hogy a címke nem tartalmazhat valótlan vagy megtévesztő adatokat.
A szöveg mellett feltüntethető kép, ábra vagy egyéb megjelölés, de ezeknek is egyértelműen, közérthető módon kell tartalmaznia az információkat.
Az áru lényeges jellemzőire vonatkozó adatokat feltűnő helyen kell elhelyezni, és azoknak jól láthatónak, tisztán olvashatónak, félreérthetetlennek és könnyen érthetőnek kell lenniük – valamint eltávolíthatlannak. A Magyarországon forgalmazott termékekkel kapcsolatban további előírás az is, hogy az információkról magyar nyelvű fordítást kell biztosítani, amennyiben azok idegen nyelven kerülnek feltüntetésre.
A legtöbb termékkategóriára ma már külön előírások vonatkoznak, melyek részletesen meghatározzák a kötelező tartalmi elemeket, a helytelen vagy hiányos címkézés pedig komoly következményekkel járhat együtt, ezért érdemes alaposan megismerni – és persze betartani – az előírásokat.
A kötelező címkeelemek általában
Bár ahogy említettük, a címkék konkrét tartalma termékenként eltérő lehet, vannak olyan alapvető információk, melyek feltüntetése minden esetben kötelező.
Az első kötelező tartalmi elem természetesen a termék megnevezése, melyet nem helyettesíthet – de természetesen kiegészíthet – márkanév, fantázianév vagy védjegy – így lesz az adott áru egyértelműen felismerhető.
Beazonosítható módon kell feltüntetni a gyártó vagy a forgalmazó nevét és címét, valamint meg kell jelölni a származási helyet – ez különösen akkor fontos, ha az adott termék nem az Európai Gazdasági Térségből származik.
A negyedik, kötelező tartalmi elem az áru lényeges jellemzőinek leírása, itt azonban már az adott terméktől függ, hogy pontosan minek kell rajta szerepelnie – természetesen csak akkor, ha ez az adott termék szempontjából jelentőséggel bír. Lássuk a legfontosabbakat.
- A termék minőségi és mennyiségi összetétele, műszaki jellemzői,
- tartozékokra vonatkozó információk,
- méret, nettó (csomagolás nélküli) mennyiség, tömeg az adott árura alkalmandó mértékegységben, esetleg darabszámban,
- a minőség megőrzésének időtartama, az előállítás módja és időpontja,
- a használathoz, alkalmazáshoz szükséges legfontosabb tudnivalók, pl. tárolás módja,
- a használattól várható előnyök, eredmények,
- minőségi osztályba sorolás, energiafelhasználásra vonatkozó adatok,
- használattal járó kockázatok, veszélyek – akár piktogram formájában is,
- annak ténye, hogy az előírt biztonsági követelményeknek a termék megfelel,
- környezeti hatás, környezetkímélő jelleg,
- engedélyszám (engedélyköteles áru esetében).
Speciális előírások terméktípusonként
Bizonyos áruk címkézésére – azok egyedi tulajdonságainak köszönhetően – sajátos szabályok vonatkoznak – lássuk a leggyakoribb termékeket.
Élelmiszerek
Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó rendelkezések uniós szinten kerültek szabályozásra, ezeket Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete tartalmazza.
Az élelmiszereken a megjelölés elhelyezhető közvetlenül a terméken, annak csomagolásának vagy egyéb módon, valamilyen kísérő dokumentumon is.
Az adott élelmiszer megnevezése mellett utalni kell annak fizikai állapotára – ilyen lehet a “gyorsfagyasztott”, a “füstölt” vagy éppen a “porított” megjelölés, illetve azt is meg kell jelölni, ha a felbontás hatással van a minőségmegőrzési időre.
Az összetevőket nem kötelező felsorolni – egyebek mellett – a gyümölcsök és zöldségek, a szénsavas víz esetében (feltéve, hogy a “szén-dioxiddal dúsított” jelölés a címkén feltüntetésre kerül), valamint az olyan élelmiszereken sem, melyek egyetlen alapanyagból állnak, megnevezésük pedig ezzel az anyaggal azonos. Más esetekben az összetevők mennyisége is kötelező tartalmi elem.
Természetesen kötelező feltüntetni az allergéneket, amennyiben azok a 12 leggyakoribb allergén között szerepelnek, a minőségmegőrzési időtartam mellett pedig a gyorsan romló élelmiszerek esetében a fogyaszthatósági időtartam lejártát is.
Egyes termékeken a forgalmazó adatai mellett a származás vagy eredet helyének adatait is fel kell tüntetni, amennyiben ezek meg nem adása félrevezetné a fogyasztót az adott élelmiszer származása tekintetében. Az alkoholos italok esetében térfogatszázalékban meg kell adni a tényleges alkoholtartalmat.
Végül, ami rengeteg fogyasztó számára talán a legfontosabb, hogy jól látható helyen, a fő látómezőben elhelyezve kell feltüntetni a tápértéket, ezen belül az energiatartalomra és a fő tápanyagokra, egyebek mellett a fehérjékre, zsírokra, szénhidrátokra, rostokra és a koleszterinre, valamint a vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó adatokat.
Veszélyes vegyi anyagok
A vegyi anyagok címkézéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendeletében olvashatunk. A rendelet hatálya a radioaktív anyagok és keverékek mellett kiterjed a kozmetikumokra és gyógyszerekre is, így érdemes tisztában lenni a legfontosabb szabályokkal.
Ezen anyagok esetében az egyik legfontosabb információ az, hogy mely konkrét veszélyességi osztályba és kategóriába sorolható, ez alapján kerülnek megállapításra a címkézési kritériumok is. A fizikokémiai veszély megjelölés vonatkozik egyebek mellett a tűzveszélyes folyadékokra, az egészségügyi veszélyek közé sorolhatjuk a rákkeltő hatást, a környezetvédelmi veszélyek sorába pedig az ózonréteget vagy a vízi környezetet érintő veszélyek is bele tartoznak.
A címkék kötelező tartalmi elemei a következők:
- a szállító személyazonossága,
- az anyag (vagy keverék) neve, azonosítási száma,
- a termék névleges mennyisége,
- a veszélyt jelző piktogramok,
- figyelmeztetések a veszély szintjére, például „Figyelem” vagy „Veszély” – előbbi a kevésbé súlyos, utóbbi a súlyosabb veszélyességi kategóriákat jelző figyelmeztetés,
- figyelmeztető mondatok, például „Lenyelve halálos”, „Feltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket”,
- óvintézkedésre vonatkozó mondatok, például „Az eredeti edényben tartandó”, „Nedvességtől védendő”, „Hűvös helyen tartandó”, „Kizárólag szabadban vagy jól szellőző helyiségben használható”.
Textiltermékek
Az Unió területén forgalmazott textiltermékek – ruházat, bútorhuzat, matrachuzat vagy sátor – esetében a címkék kötelező tartalmi elemeit Az Európai Parlament és a Tanács 1007/2011/EU rendelete tartalmazza.
A rendelet meghatározza azt, hogy mely textilszál-elnevezések használhatók a termékek címkéin: ilyen a gyapjú, selyem, pamut vagy éppen a len. A textilterméken csak akkor tüntethető fel a „100%” vagy „tiszta” megjelölés, ha az kizárólag egyféle szálasanyagból készült.
Az összetétel megjelölésén kívül azt is fel kell tüntetni, hogy az adott anyagban vannak-e állati eredetű, nem textil alkotórészek.
Fontos szabály az, hogy a címkét a termékre kell erősíteni – jellemzően ezt varrással lehet megoldani.
A csomagok címkézése is fontos
A címkézésre vonatkozó szabályok ismertetése során röviden érdemes kitérni arra a tényre, hogy nem csupán magukon a termékeken, hanem az egyes áruk csomagolásán is gyakran találkozunk bizonyos jelzésekkel, piktogramokkal. Ezek a szállítókon kívül a fogyasztók számára is fontos, kiegészítő információkat hordoznak a termék jellegéről, valamint a betartandó kezelési utasításokról. Ezek a szimbólumok nemzetközi szabványoknak megfelelően alkalmazandók, így mindenki azonnal felismeri azok jelentését.
Míg tehát a csomagolási jelzések szerepe elsősorban a szállítás során jelentős, addig a termékcímkék közvetlenül a fogyasztókat szólítják meg, számukra adnak olyan tájékoztatást, ami az adott áru biztonságos használatához elengedhetetlen. Éppen ezért a hiányos vagy megtévesztő címkézés a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását, és akár komolyabb bírság kiszabását is maga után vonhatja, a forgalmazók és gyártók számára tehát rendkívül fontos a jogszabályok ismerete – és mindenekelőtt azok teljes körű betartása.
