Ha külföldről rendelünk valamit, annak nem csupán az ellenértékét kell megfizetnünk: bizonyos esetekben az áfa mellett a határon való átlépésre figyelemmel a vám is kiszabásra kerül. De mi is ez az adónem, mikor kell megfizetni, és mikor nem terhel minket? Mekkora a vám mértéke? Az alábbiakban minden fontos információ kiderül.
A vámokról röviden
A vám egy adónem, melyet a vámhatáron áthozott áru után kell megfizetnünk, alapja pedig az adott áru értéke. A vámok célja a gazdaság szabályozása, a piaci viszonyok, az árak befolyásolása és mindenek előtt az országok saját, helyi termékeinek védelme.
De hol is vannak a vámhatárok? Általános szabályként elmondhatjuk, hogy ezek ma már az országhatárokkal esnek egybe, ez azonban nem volt mindig így: a történelem során gyakran az egyes városokba történő behozalat – vagy onnan való kivitel – során kellett vámot fizetni, az egy országon belül létrehozott több vámövezet azonban ma már meglehetősen ritka.
Import vámot kell fizetni a vámhatárral határolt területre való történő behozatal és az itt történő értékesítés során; az export vámot a vámhatárral határolt területről történő kivitel, a tranzit vámot pedig az ilyen területen való átszállítás során kell megfizetni, amikor az az adott országban (vámterületen) nem kerül értékesítésre vagy átalakításra.
Az online rendeléseknek, az e-kereskedelemnek és a webshopok elterjedésének köszönhetően a határokon túlról történő vásárlás már mindennapos dolog, mivel azonban ezek a termékek sokszor vámhatárokat lépnek át, a szabályozás alapjaival mindenkinek érdemes tisztában lenni – ha másért nem, hát azért, mert a vámok fontos költségnövelő tényezők is.
A vámok és az Európai Unió
Magyarország az unió tagja, és a netes rendeléseinket gyakran a többi tagország területéről bonyolítjuk le, ezért fontos tudni, hogy az EU-ban 1968 óta vámunió működik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióba behozott termékekre egységes vámtarifák vonatkoznak, ami jelentős könnyebbséget jelent a helyi vállalkozásoknak – de ez a megoldás az európai polgárok számára is védelmet nyújt, ugyanis a belső áruforgalomra nem alkalmaznak vámokat. Ez tehát azt jelenti, hogy az unió tagállamai nem vetnek ki vámokat azokra az árukra, melyeket egy másik tagországból hoznak be a kereskedők.
Az EU külső határain azonban egységesen végrehajtott vámellenőrzések történnek, ezeknek pedig nem csupán az a célja, hogy az uniós államok bevételhez jussanak: így védik a fogyasztókat a veszélyes vagy az egészségre káros áruktól is. A vámhatóságok fontos szerepet játszanak a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben, hiszen együttműködnek a rendvédelmi szervekkel és a bevándorlásügyi hivatalokkal is, ezáltal fellépnek az ember- és kábítószer-kereskedelemmel szemben, a pénzmosás és az adóelkerülés megakadályozása érdekében ellenőrzik a nagyobb összegű készpénzforgalmat, de részt vesznek a hamisított áruk és a fegyverek behozatalának megakadályozásában is.
A magyar lakosság számára az egyik legfontosabb tudnivaló az, hogy mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások import vámot kell hogy fizessenek az EU vámhatárát átlépő termékekre. Ezt minden esetben a fogadó félnek kell megfizetnie, ahogy a vámeljárás költsége is őt terheli; ehhez egy vámnyilatkozat kitöltésére van szükség.
Fontos az is, hogy a vámokat ne keverjük össze az általános forgalmi adóval: az áfa a hagyományos bolti értékesítés során fizetendő, majd az így megvásárolt árut akár az unión kivüli lakóhelyünkre is elszállíthatjuk. Határon átnyúló internetes vásárlás esetén a lakcím szerinti áfa-szabályok érvényesek.
A vámfizetési kötelezettség
A jelenlegi szabályozás szerint amennyiben egy unión kívül országból vásárolunk valamilyen terméket, arra vonatkozóan minden esetben vámáru-nyilatkozatot kell kitölteni. Ha egy termék értéke kevesebb mint 150 euró, arra nem kell vámot fizetni – áfát azonban igen. A vámáru-nyilatkozatot ilyenkor is ki kell tölteni – ezt a postai vagy gyorspostai szolgáltató, illetve a címzett maga is benyújthatja –, ezen szabály alól is van azonban kivétel.
Az unión kívüli, de ide is szállító webáruházak regisztrálhatnak az IOSS (Import One Stop Shop) rendszerbe, ilyenkor a fogyasztó a vásárláskor megfizeti az áfá-t, a nyilatkozat kitöltésére pedig nincs szükség. Akkor sem kell a nyilatkozat, ha a webáruház az SA (Special Arrangement) szabályozás alá tartozik, hiszen ilyenkor a vámkezelés során az adót nem szabják ki, azt a futár szedi be a fogyasztótól a kézbesítés során.
Fontos tudni azt is, hogy a 150 euró alatti vámmentesség nem vonatkozik a jövedéki termékekre, így az alkoholra, a dohánytermékekre, a parfümökre és kölnivizekre: ezekre a termékekre, a 150 eurót meghaladó értékű árukhoz hasonlóan a kereskedelmi vámtarifa alapján számított vámot kell megfizetni.
Mivel az e-kereskedelem forgalma egyre növekszik, Magyarországon a NAV egy saját fejlesztésű rendszert, az eVÁM-modult hozta létre ennek kezelésére: ha egy magánszemély rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval, a vámkezelés egyszerűen megtörténhet a webes felületen.
A vám mértéke
Arra a kérdésre, hogy egy 150 eurót meghaladó értékű termék vásárlása esetén pontosan mennyi vámot kell fizetni, nincs egységes válasz. Minden egyes termék besorolható egy egyedi vámtételt tartalmazó vámtarifaszám alá, melynek segítségével kiszámítható a konkrét esetben megfizetendő közteher összege: ennek mértéke árucsoportok szerint eltérő, 0 és 12 százalék közötti érték lehet. Vannak tehát olyan eszközök is, például bizonyos számítástechnikai termékek, melyekhez 0 százalékos vámtétel tartozik, így itt csak a 27%-os áfát kell megfizetni, más esetekben azonban az általános forgalmi adón felül is keletkezik fizetési kötelezettségünk.
Ha vámot és áfát is kell fizetnünk, ez utóbbi alapja a termék vámérték (ami a vételárat és a szállítási költséget tartalmazza) vámmal növelt összege, ennek 27 százalékát kell tehát megfizetnünk az adóhatóság részére – így könnyen lehet, hogy egy külföldön olcsóbb terméket összességében drágábban vásárolnánk meg így, mint Magyarországon.
Ha tehát egy 155 eurós terméket vásárolunk, melyre 5 százalékos vámtétel vonatkozik, a szállítási költség 5000 forint, 1 eurónak pedig – az egyszerűség kedvéért – 400 forintot feleltetünk meg, az alábbiak szerint alakul a fizetési kötelezettségünk: 155×400= 62000 + 5000 = 67.000 forint. A vám összege ennek 5 százaléka, tehát 3.350 forint. Az áfa alapjához ezt is hozzá kell adni, az tehát 70.350 forint, melynek 27 százaléka 18.995 forint, így a közterhek összege mindösszesen 18.995+3.350= 22.345 forint.
Miért érdemes külföldi vásárlás esetén az MXP-t választani?
Ha egy csomag elhagyja az Unió területét, értéke pedig eléri a fent ismertetett összeghatárt, a vám megfizetését nem lehet megkerülni – ezzel fontos tisztában lenni. Európán belül is vannak országok, melyek nem tagjai az Uniónak, így ha Nagy-Britanniába, Norvégiába vagy éppen Svájcba szeretnénk kézbesíteni, a küldeményeket vámkezelésnek kell alávetni.
Az MXP fulfillment szolgáltatását igénybe véve a logisztikai folyamatok mellett a csomagküldés is egyszerűbbé válik, hiszen amellett, hogy innovatív, felhőalapú logisztikai platformunkon ügyfeleink valós időben követhetik nyomon raktárkészletüket és a feladott küldemények útját, külföldre is vállalunk csomagküldést, akár az utánvét beszedésével együtt is. A küldeményeket professzionális módon készítjük elő a szállításra, ha pedig azok mérete meghaladja a kiscsomagos összekészítést, úgy akár raklapos szállítást is vállalunk.
A szállítás során a vámkezelés felelősségét is átvállaljuk, így ügyfeleinknek nem kell a vámokmányok és egyéb dokumentációk kitöltésével bajlódni – érdemes tehát az MXP szolgáltatásait választani.
