Webshop üzemeltetőként elengedhetetlen, hogy tisztában legyen a szavatosság fogalmával és az ehhez kapcsolódó kötelezettségeivel. Az online kereskedelemben nap mint nap előfordulhatnak reklamációk – például egy nem működő fülhallgató vagy egy pár használat után leszakadt cipőtalp esete. Ilyenkor a vásárló szavatossági igénnyel élhet, és Önnek jogszerűen, szakszerűen kell kezelnie a helyzetet.
Cikkünkben a szavatosság fogalmát és a vásárlók jogait is részletesen bemutatjuk!
Mi a szavatosság fogalma?
A szavatosság fogalma alatt az eladó hibás teljesítésért való felelősségét értjük. Ez azt jelenti, hogy az eladó (webáruház) szavatolja, hogy a termék az átadáskor hibátlan, megfelel a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott tulajdonságoknak.
Ha a termék már a vásárlás időpontjában rejtett hibával rendelkezett – még ha ez a hiba csak később, a használat során derül is ki –, akkor hibás teljesítés történik.
A szavatosság keretében a forgalmazó vállalja, hogy ilyen esetben helytáll a termék hibájáért, függetlenül attól, tudott-e a hibáról. Másként fogalmazva: szavatossági felelősség terheli a kereskedőt azért, hogy a vevőnek átadott áru kifogástalan minőségű és rejtett hibáktól mentes legyen.
A szavatossági idő fogyasztói termékeknél általában 2 év
Ezen időszakon belül felmerülő, eredetre visszavezethető hiba esetén az eladó felelősséggel tartozik a termékért. A szavatosság lényege tehát, hogy a vásárló biztos lehet abban, hogy amit vásárolt, az rendeltetésszerű használatra alkalmas, és rejtett hibától mentes, ellenkező esetben pedig jogosult jogorvoslatot kérni az eladótól.
TIPP: Már a webshop indítás előtt ismerje meg pontosan a szavatossággal kapcsolatos jogi előírásokat, hogy az első rendelések idejére már biztosan tisztában legyen a vevők jogaival.
Mit érdemes tudni a hiba miatt leárazott termékek értékesítéséről?
Fontos kiemelni, hogy ha az eladó előre tájékoztatja a vásárlót egy konkrét hibáról (például a terméket épp emiatt leárazva kínálja), akkor a vevő az ismert és elfogadott hiba miatt később nem érvényesíthet szavatossági igényt. Ugyanakkor, ha más jellegű minőségi probléma merül fel a szavatossági időn belül, a vásárló élhet panasszal.
Milyen jogai vannak a vásárlónak szavatossági igény esetén?
Ha egy termék hibásnak bizonyul, a fogyasztót törvényből eredő szavatossági jogok illetik meg. Webáruház tulajdonosként ezeket a jogokat ismernie kell, mivel a vásárló hibás teljesítés esetén bármelyiket érvényesítheti.
A Polgári Törvénykönyv négy fő szavatossági igényt határoz meg, amelyeket a vásárló érvényesíthet. Ezek a következők:
1. Javítás kérése
A vásárló kérheti a hibás termék szakszerű javítását. Ez azt jelenti, hogy az eladónak meg kell javíttatnia a terméket úgy, hogy az megfelelően működjön. Például ha egy vásárolt fejhallgató nem ad hangot, a vevő kérheti annak megjavítását, amennyiben még lehetséges a hiba orvoslása.
A javítást az eladó köteles díjmentesen elvégezni vagy elvégeztetni, és törekednie kell arra, hogy az ne okozzon aránytalan kényelmetlenséget a vevőnek.
A törvény konkrét határidőt nem ír elő szavatosság esetén, csak azt, hogy a javítást „megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül” kell elvégezni (Ptk. 6:159. §). Ha a megadott időre nem készül el a javítás, a vásárló jogosult további jogokkal élni, így akár el is állhat a megvásárolt terméktől.
2. Termékcsere kérése
Amennyiben a hiba jellegéből adódóan a termék nem javítható egyszerűen, vagy a vásárló inkább ezt választja, követelheti a termék cseréjét egy azonos típusú, hibátlan termékre. Például ha az új cipő talpa egy héten belül leválik, a vevő kérheti egy új, hibátlan pár cipő átadását.
A csere is az eladó kötelezettsége, amelyet szintén díjmentesen kell végeznie. A jogszabály rögzíti, hogy a fogyasztó alapesetben választhat a javítás vagy a csere között, kivéve ha a választott megoldás lehetetlen vagy aránytalan többletköltséggel járna az eladónak. Például ha egy egyedi, kifutott terméket nem lehet cserélni ugyanolyanra, akkor a csere nem jöhet szóba.
Ha a csere kivitelezhető, az eladónak ugyanolyan típusú, hibátlan terméket kell adnia. Szállítási költségek ilyen esetben sem terhelhetik a vásárlót, tehát a hibás termék visszajuttatásának és az új termék kiszállításának költségeit is az eladónak kell állnia.
3. Árleszállítás kérése
Ha a javítás vagy csere nem lehetséges, azaz nem vállalható ésszerű időn belül, vagy az eladó nem tud eleget tenni ezeknek, a vásárló árleszállítást kérhet. Az árleszállítás azt jelenti, hogy a felek megegyeznek a termék vételárának bizonyos mértékű csökkentésében a hiba figyelembevételével.
Így a vevő megtarthatja a hibás terméket, de a vételárból visszakap egy arányos összeget. Például ha egy bútor kisebb esztétikai hibával érkezett (amit a vevő hajlandó elfogadni), megállapodhatnak, hogy az eladó kárpótlásul visszatérít a vételárból egy bizonyos százalékot.
Árleszállítást tipikusan akkor kér a fogyasztó, ha a hibát el tudja viselni, de csak alacsonyabb ár ellenében tartaná meg a terméket. Fontos, hogy árleszállításnak akkor van helye, ha a javítás vagy csere nem kivitelezhető, vagy az eladó nem vállalja vagy teljesíti azt a megfelelő időben.
4. Elállás a szerződéstől (vételár visszafizetése)
Végső szavatossági jogként a vásárló elállhat a vásárlástól, ami lényegében a szerződés felbontását jelenti. Elállás esetén az eladó visszatéríti a teljes vételárat, a vevő pedig visszaszolgáltatja a terméket.
Erre általában akkor kerül sor, ha sem a javítás, sem a csere nem lehetséges, vagy nem megoldható ésszerű időn belül. Továbbá akkor, ha a hiba olyan súlyú, hogy a vevőnek már nem áll érdekében a termék további használata. Például egy drága elektronikai cikk jelentős meghibásodása esetén, ha nem tudják megjavítani vagy cserélni, a vásárló pénzvisszafizetést kérhet.
Elállásnál az eladó nem köthet ki, hogy csak vásárlási utalványt ad – kötelessége a vételárat készpénzben vagy átutalással visszafizetni! Elállás esetén a fogyasztó nem felelős a termék értékcsökkenéséért, ha azt rendeltetésszerűen használta (Ptk. és 45/2014. Korm. rend.) – így az eladó nem csökkentheti a visszatérítendő összeget.
Milyen termékekre vonatkozik a szavatosság?
A szavatosság gyakorlatilag minden fogyasztói termékre vonatkozik, függetlenül attól, hogy műszaki cikkről, ruházati termékről, cipőről, bútorról vagy akár egy kisebb értékű kiegészítőről van szó.
Nincs olyan termékkategória a mindennapi webshopos kínálatban, amellyel kapcsolatban a szavatossági szabályok ne érvényesülnének – ez a fogyasztóvédelem egyik alappillére.
Fontos hangsúlyozni, hogy új termékek esetén fogyasztói adásvételnél két év szavatossági idő jár. Használt termékekre is vonatkozik szavatosság, azonban az eladó – a vevővel való megállapodás alapján – lerövidítheti az időtartamot egy évre.
Mit jelent a kellékszavatosság fogalma?
A kellékszavatosság fogalma lényegében a szavatosság hivatalos jogi megnevezése a termékekkel (kellékekkel) kapcsolatos hibás teljesítés esetére. A Polgári Törvénykönyvben található szabályozás a kellékszavatosság kifejezést használja annak jelölésére, hogy ha az eladó hibásan teljesít, akkor a vevő szavatossági igényeket támaszthat vele szemben.
Egyszerűbben:
- Kellékszavatosság esetén a vásárló a szerződő eladóval szemben érvényesítheti a jogait hibás teljesítés miatt. az eladó részéről minden fogyasztói adásvételi szerződés tartalmazza ezt a kötelezettséget – akkor is, ha ez nincs külön rögzítve vagy leírva a szerződésben, hiszen kógens (eltérést nem engedő) jogszabály rögzíti.
Mi a különbség a szavatosság és a jótállás között?
Gyakori kérdés a kereskedők és vásárlók részéről is, hogy miben tér el a szavatosság a jótállástól (garanciától). A két fogalom összefügg, de nem azonos, ezért fontos egyértelműen megkülönböztetni őket.
A jótállás az eladó vagy gyártó külön felelősségvállalása azért, hogy a termék a jótállási időn belül megfelelően működik. Hivatalos definíció szerint a Polgári Törvénykönyv kimondja: jótállás esetén az eladó a termék minden olyan hibájáért felel, amely a jótállási idő alatt jelentkezik, kivéve, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a vásárlást követően, például rendeltetésellenes használat miatt keletkezett.
A jótállást általában jótállási jegy vagy szerződés rögzíti, és szigorúbb feltételeket jelent az eladó számára a bizonyítás és a teljesítés tekintetében is.
Ezek a legfőbb különbségek:
- A szavatosság a törvény alapján automatikusan jár, a jótállás bizonyos termékekre kötelező vagy önként vállalt.
- Időtartam. Szavatosság új termékekre 2 évet jelent, a jótállás pedig jellemzően 1–3 évet, a jogszabályban meghatározott feltételek szerint.
- Bizonyítási teher. Szavatosságnál 6 hónap után a vásárlón, jótállásnál végig az eladón van a bizonyítási kötelezettség.
- Termékkör. Szavatosság minden termékre érvényes, jótállás csak meghatározott, tartós fogyasztási cikkekre.
- Kötelező jelleg. A szavatosság mindig kötelező, a jótállás nem minden esetben az – de ahol előírás, ott szigorúan szabályozott.
A szavatosság fogalmát és az ezzel kapcsolatos jogi szabályozásokat minden webáruház tulajdonosnak ismernie kell. Ez a jogintézmény határozza meg, hogyan kell kezelnie azokat az eseteket, amikor a vásárló hibás terméket kap, és milyen jogokat érvényesíthet ezzel kapcsolatban. Ha pontosan ismeri és betartja a szavatosság fogalmához kapcsolódó szabályokat, vállalkozása teljes mértékben jogszerűen működhet az online piacon.
